Az EPM klinikai jelei (izomsorvad�s)

Az EPM klinikai jelei a gyullad�s, duzzanat �s idegsejt kipusztul�sa a protozoa �ltal okozott mezoroite-vel �s meront-cal t�rsulva a k�zponti idegrendszerben. A legt�bb panasz az EPM-n�l az ataxia (rendezetlens�g), de van n�h�ny rendelleness�g az idegekben vagy megjelenhet s�nt�t�s, b�nas�g, gyenges�g. Ez a betegs�g gyakran alattomosan t�mad, a betegs�g meghat�roz�sa gyakran k�s� �s hal�llal is v�gz�dhet, ha kezelhetetlen. A lovak az EPM-mel mutathatnak egy rendet, mely els�dleges �s m�sodlagos probl�m�k lehetnek. Az EPM klasszikus felismer�se a k�vetkez�kkel j�rhat, progressz�v r�szar�nytalan ataxia �s fok�lis izomsorvad�s. A k�p fari izomsorvad�st mutat. A l�nak nem v�lik haszn�ra a megbetegedett l�ba, �s ez�rt el kell altatni   Idegi jelek �sszef�gg�sbe hozhat�k az oldal vagy oldalak infekci�j�val. A fenn�ll� idegi rendelleness�gek az idegsejtek s�r�l�s�nek a k�vetkezm�nye.   Els�dleges jelek Az EPM els�dleges jelei lehetnek az idegek rendelleness�gei ez k�zvetlen�l a s�r�l�snek nyilv�n�that�. Rendszerint a legt�bb klinikai jel k�vetkezm�ny a gerincvel� �s az agyt�rzs infekci�ja. A klinikai jelek a gerincvel� infekci�j�val t�rsul, mely mag�ba foglalja az ataxi�t �s a gyenges�get, ami gyakran a h�ts� v�gtagokn�l jelentkezik. A megviselt v�gtagok abnorm�lisnak t�nnek �s a l� gyeng�nek t�nik �s k�nnyen elf�rad az egyik oldal�ra (ez esetben csak az egyik v�gtagja abnorm�lis). A fok�lis izomsorvad�s szemmel l�that�, b�rhol van, de a farizomn�l jobban felt�nik. Ez alighanem a farizom izomsorvad�sa, amit sokkal k�nnyebb �szlelni, mint m�s izomcsoport sorvad�s�t. �ltal�nos�tott izomsorvad�s vagy kond�ci�-vesztes�g szint�n megesik evidens r�szar�nytalans�g n�lk�l. L�tsz�lagos s�nt�t�s, gyenges�g, f�leg rendellenes gyenges�g vagy aszimmetrikus v�konys�g a v�gtagokn�l rendszerint az EPM jelei.   Agyideg rendellenes m�k�d�se Az agyideg rendellenes m�k�d�s�nek jeleinek legal�bb 10%-a tartozik az EPM „�gyekhez”. Az agyidegek a fej idegei �s �k a felel�s�k sok differenci�l�dott �rz�kel� k�pess�gnek �s funkci�ja van a fejben, nyakban �s arcban. A l�g�ti rendelleness�g, mint p�ld�ul a g�ge-hemiplegia (zih�l�s) vagy horkol�s/hortyog�s a protozoa fert�z�tts�ge eredm�nye lehet. A legt�bb l�n�l ezek az abnorm�lis l�g�ti probl�m�k akkor is felt�nhetnek, ha nem szenved EPM betegs�gben, ez�rt vizsg�ljuk meg, hogy kor�bban nem szenvedett-e EPM betegs�gben. A hal�nt�ksorvad�s (homlok) vagy r�g�izmok (pofa) sorvad�sa megfigyelhet�ek.   M�sodlagos jelek Vannak tov�bbi jelek, amik a m�sodlagos idegi probl�m�kra utalhatnak. Ezek a jelek az izmok, �nak vagy �nszalag s�r�l�s�t foglalhatj�k magukban. Az idegek s�r�lhettek, ami az ataxi�b�l eredhet, vagy esetleg viselked�si probl�m�k is l�phetnek fel az idegek betegs�ge v�gett. A t�rdkal�cs k�t�ttebb� v�lik. M�sik �ltal�nos mell�khat�sa az EPM-nek a visszat�r� f�jdalom/�rz�kenys�g, mely „kem�ny” is lehet. A visszat�r� �rz�kenys�g �ltal�ban r�szar�nytalanul mutatkozik a h�ts� v�gtagokn�l, a h�ts� l�b�ra s�nt�that, melynek k�vetkezm�nye lehet az aszimmetrikus ataxia (v�gtagok mozg�si zavara). Lehet k�zvetlen k�vetkezm�nye a protozoa-nak az agy k�rny�k�n, amely az em�ci�t fel�gyeli (mandula alak� szerv), de az ilyen l� val�sz�n�leg bizalomhi�nyban is szenved, vagy f�jdalom t�rsul a t�bbi m�sodlagos probl�m�khoz.   T�netek mozg�s k�zben Az izomsorvad�s korai t�neteit a l� mozg�sa k�zben is felfedezhetj�k. T�bb korai t�netet nem maga az izomsorvad�s id�z el�, de ha beazonos�tjuk az ilyen probl�m�kkal k�szk�d� �llatot, azzal el�seg�thetj�k, hogy elk�l�n�thess�k azokat a p�ld�nyokat, amelynek komolyabb figyelemre van sz�ks�g�k. Mivel a betegs�g el�rejelz�se/progn�zisa �ltal�ban kapcsolatban van a t�netek jelenl�t�vel, �gy ez egy megfelel� sz�r�si m�dszer lehet, k�l�n�sk�ppen, amikor egyn�l t�bb �llatot is �rint az izomsorvad�s. Az ilyen betegs�ggel s�jtott lovak mindannyian rossz hangulat �s a h�ts� v�gtagok gyenges�g�nek jeleit hordozz�k magukon a mozg�s sor�n. A mozg�s sor�n gyakori megtorpan�sok, �lland� fejmozg�s figyelhet� meg, �s az �llat igen magasra tartja a fej�t. A h�ts� v�gtagok gyenges�gei a mozg�s sor�n �gy mutatkoznak meg, hogy nagyon neh�zkesen viszi mag�t el�re, �s nagyon kev�s er�t fejt ki v�gta sor�n. Ez a fajta j�r�sm�d apr�bb s�r�l�sekhez vezethet az el�ls� v�gtagokon, mint csonth�rtyagyullad�s, s�pcsonti probl�m�k �s �nszalagi probl�m�k. A lovaknak neh�zs�get tud okozni, mindemellett, hogy v�gtakor egy bizonyos j�r�sm�dot fenntartsanak: olykor �tv�ltanak k�nny� v�gt�ba vagy gyakran keverik a j�r�sm�dokat. A j�r�sm�d rendelleness�gei az el�ls� v�gtagokon is megjelenhetnek a mozg�s sor�n. �gy t�nhet, hogy szinte „lebegnek" az �get�s sor�n az el�re halad� hossz�l�p�s f�zis�ban. Az izomsorvad�sban szenved� lovak r�vid v�ltoz�kony hossz�l�peseket tesznek, vagy h�zz�k az egyik l�bukat, mialatt s�t�lnak vagy �getnek. M�s jeleket is felfedezhet�nk az �llaton, att�l f�gg�en, hogy milyen fizikai er�fesz�t�st kell a l�nak tennie. A teliv�r versenylovak sz�mtalan probl�m�val szembes�lhetnek a kezd�kapub�l val� kit�r�st�l eg�szen addig, hogy neh�zs�get jelenthet tartaniuk a poz�ci�t a versenyp�lya kanyarjaiban. A nem teliv�r versenylovak �ltal�ban az �get�kocsi egyik vagy m�sik sz�r�ra t�maszkodnak, �s ez is neh�zs�get tud okozni a kanyarokban. A d�jlovagl�son szerepl� lovak eset�n a t�netek akkor v�lnak l�that�v�, amikor laza sz�ron vezetik �ket, vagy amikor „keretben" halad. A j�r�sm�d azon rendelleness�gei, amelyek nem v�zizomzati rendelleness�gb�l erednek, az izomsorvad�shoz kapcsolhat�ak. Azokat a lovakat, amelyek ilyen t�neteket mutatnak mozg�suk sor�n, t�zetesebben kell �llatorvosnak megvizsg�lnia esetleges ideggy�gy�szati rendelleness�gek ut�n. Izomsorvad�sban szenved� lovak rehabilit�ci�ja Nem ir�nyultak k�s�rletek kifejezetten izomsorvad�sos lovak rehabilit�ci�j�ra. Hab�r n�h�ny �tletet �tvehettek emberek rehabilit�ci�j�b�l, akiknek valamilyen k�zponti-idegrendszeri probl�m�juk van (mint p�ld�ul a paral�zis, gerincagy-s�r�l�s, ...). A k�zponti-idegrendszernek csod�latos k�pess�ge van a gy�gyul�sra, �jran�v�sre, kompenz�l�sra. Nem mint m�s szervrendszerek, ha egy idegsejt meghal, azt t�bb� m�r nem lehet visszan�veszteni. A b�rnek, m�jnak, ves�knek, de m�g a t�d�nek is nagyobb k�pess�ge van a regener�l�d�sra, mint a k�zponti-idegrendszernek. Mindazon�ltal s�r�lt idegek amelyek nem teljesen s�r�ltek meg, k�pesek visszan�veszteni az axonjaikat, a szomsz�dos neuronok k�pesek �tvenni a hi�nyz� neuronok m�k�d�s�t. Izomsorvad�sos lovak rehabilit�ci�ja mag�ba foglalja, �s fel is haszn�lja ezeket a idegrendszer-term�szeti jelens�geket. Majdnem minden idegrendszer-hi�nyoss�ggal rendelkez� l�nak j�t tesz, �s val�j�ban jav�tja is az idegrendszer�ket ha gyakorlatokat v�geznek. A gyakorlatok mennyis�g�t �s t�pus�t a figyelt idegi jelek gyakoris�ga �s szimmetri�ja hat�rozza meg. Severe ataxia (koordin�ci�s-zavarok), severe debilitation (elgyeng�l�s, s�lyveszt�s) vagy koponyai ideg-hi�nyoss�g (arci-paral�zis, l�gz�si- hangok, r�g�s vagy nyel�s k�pess�g�nek hi�nya): Ezek a lovak vesz�lyesek magukra �s/vagy azokra az emberekre, akik k�r�l�tt�k dolgoznak. Ez�rt bokszban, vagy kis, beker�tett kifut�ban tart�suk aj�nlott, m�s lovakt�l k�l�nv�ve. Ha ezekn�l a lovakn�l javul�s nem l�p fel a kezel�s els� 10 napja alatt, akkor NAGYON aj�nlott er�s gyullad�scs�kkent� kezel�s elkezd�se, de a t�l�l�si es�ly ilyen esetekben alacsony. Lovak, amelyek k�zepes m�rt�kben ataxi�sok, k�zepesen aszimmetrikusak �s j� �llapotban vannak: A kocog�s �s az �get�s szimmetrikus j�r�sm�d, amelyek fokozatosan er�s�thetik a lovak izmait, hogy a m�g bonyolultabb j�r�sm�dokra is k�pesek legyenek. �n a l�val 5 perces munk�val kezdtem �getni mindk�t ir�nyba egy k�r alak� kar�mban vagy hossz� vonalon. A f�radts�g elker�lend�, ugyanis a f�radts�g velej�r�ja lehet a s�r�l�s, mikor a l� elvesz�ti a k�pess�g�t a kompenz�l�sra (amikor f�radt a l�ba, a terhel�st pr�b�lja a m�sikra helyezni �s pont e miatt s�r�lhet meg). Fokozatosan emelj�k az id�t 20 percig mindk�t ir�nyba miel�tt elkezden�nk a k�nny�v�gt�t. Ha s�ta k�zben a l� m�r biztons�gos a lovagl�shoz (konzult�ljon az �llatorvossal miel�tt b�rmelyik izomsorvad�sos l�ra r��lne), �s gond n�lk�l lehet ir�ny�tani, akkor elkezdhet eleinte sima ter�leten s�t�lni a l�val, majd enyh�n lejt�s f�ld�n. Amikor a l� m�r j�l kezelhet� r�vid t�vokon f�radts�g n�lk�l, akkor viheti nehezebb ter�letekre (p�ld�ul hegyes vid�kekre), hogy gyorsabban er�s�djenek az izmai. Amint elkezd f�radni a l� sz�lljon le r�la �s vezesse vissza az ist�ll�ba (k�zi vezet�ssel). Amikor egy l� elkezd egy hasonl� "edz�s-tervet", nagyon fontos folyamatosan figyelni, hogy ne s�nt�tson, az �rz�kenys�g�t vagy f�jdalm�t. Ha valamelyiket �szleli, haszn�ljon gyullad�s-cs�kkent� gy�gyszereket (az �llatorvosa ellen�rz�se alatt), �s hagyja, hogy a probl�ma teljesen megold�djon, miel�tt visszat�rne az "edz�s-tervhez". Lovak, amelyek enyh�n ataxi�sok �s enyh�n szimmetrikusak klinikai t�netekkel rendelkeznek: Kocog�s vagy �get�s aj�nlott, fokozatosan emelve az id�t 10-20 percig mindk�t ir�nyba, ez er�s�teni fogja a l� izmait. Mindig ker�lj�k a f�radts�got, �s folyamatosan figyelj�k a f�jdalom jeleit, a fel�l �rottak szerint. Mihelyt a l� az erej�t �s az �ll�k�pess�g�t visszaszerezte, ebben a kateg�ri�ban �gy l�tszik, vagy majdnem �gy mint egy teljesen norm�lis l�. Ha az �llatorvosa norm�lisnak mondja, akkor norm�lis munkav�gz�st k�vethet vele. Ne t�rj�n le ha �gy t�nik, hogy a l� "elfelejtette", hogy hogyan hajtson v�gre, r�gebben m�r ismert feladatokat. Izmok �s idegek �tk�pz�se kor�bban egyszer�en v�grehajtott dolgok �jratanul�s�t ig�nyelheti. Csak kitart�s. M�s rehabilit�ci�s �tletek: Minden izomsorvad�sos l�nak j�t tesz a fizikai ter�pia. K�l�n�sen j� hat�ssal lehetnek a passz�v hajl�t� gyakorlatok azokn�l a lovakn�l, amelyeknek merev a mozg�suk vagy k�nnyen g�rcs�l az izmuk. Ezek a feladatok "eml�keztetik" az izmokat �s �nakat a megfelel� m�k�d�sre. Pr�b�lja meg v�ltakozva a bal- majd jobb h�ts� v�gtagot teljesen megny�jtani ( �gy, hogy a pata a has mellett legyen), majd ny�jtsa meg teljesen (tolja a l� l�b�t teljesen h�tra. Ha a l� lovagl�s k�zben biztons�gos, akkor �gessen vele f�ld�n fekv� rudak felett, �s csin�ljon hajl�t�-gyakorlatokat, mint p�ld�ul a kanyarod�s, k�rbe-lovagl�s vagy a nyolcas-alakbeli lovagl�s. Ha a l� nem biztons�gos lovagl�s k�zben, pr�b�lja meg ezeket a gyakorlatokat k�zzel vezetve, vagy hossz�, egyenes �ton.  forr�s: www.lovasok.hu