SHETLAND-P�NI

EREDETE

A Shetland-p�nik eredeti �shaz�ja az Angli�hoz tartoz�, az �szaki-tenger �s az Atlanti �ce�n tal�lkoz�s�n�l fekv� Shetland szigetek, amelynek zord id�j�r�s�, �lland� viharokkal s�jtott kl�m�ja csak igen gy�r veget�ci� el�fordul�s�t teszi lehet�v�. Az itt fellelhet� apr� termet� lovak �se bizonytalans�gba v�sz. Egyes felt�telez�sek szerint a vikingek, m�sok a normannok k�zrem�k�d�s�vel v�lik az �szak-Sk�ci�ban is honos t�rpelovak meghonos�t�s�t. A szigetek �vsz�zados elz�rts�ga, a zord kl�ma, a szer�ny takarm�nyoz�s �s a term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt vadl�k�nt t�rt�n� teny�szt�s egy egyed�l�ll� p�nifajta kialakul�s�hoz vezetett. Eleinte f�leg a cirkuszok k�zvet�t�s�vel terjedt el a kontinens k�l�nb�z� orsz�gaiban, majd egyre n�vekv� n�pszer�s�ge egyre t�bb orsz�gban alak�totta ki szervezett teny�szt�s�t.

JELLEMZ�I

�sszbenyom�s alapj�n a Shetland-p�ninak k�t t�pus�t k�l�n�tj�k el. Az �n. standard v�ltozat jelleg�t tekintve a hidegv�r� lovak t�pus�hoz �ll k�zel. M�ly, hengeres t�rzs, r�vid, izmos nyak, erõs far, er�teljes csontozat, szab�lyos, szil�rd l�bszerkezet jellemzi. Ismertet�jegyei k�z� tartozik a d�s s�r�ny- �s faroksz�rzet.

M�retei:
bottal m�rt marmagass�g: 87-107 cm,
szalaggal m�rt marmagass�g: 92-112 cm,
sz�rk�rm�ret: 14-15 cm.
A fed�sz�r�k t�m�ttek, t�len d�sak, hossz�ak. Sz�ne leggyakrabban s�t�tpej vagy fekete igen kev�s jeggyel, de b�rmilyen egy�b sz�nben (s�rga, sz�rke, fak�, s�t tarka) is el�fordul.
A m�sik v�ltozat, az �n. minishetland marmagass�ga 86 cm alatti, csontozata is finomabb 10-13 cm k�z�tti sz�rk�rm�rettel. T�pusa hasonl� a standard v�ltozathoz, csak ann�l finomabb, k�nnyebb.

HASZNOS�T�SA

A Shetland p�nik biztos j�r�s� hegyi lovak, tests�lyuk t�bbsz�r�s�t k�pesek neh�z terepen vontatni, vagy m�lh�sk�nt sz�ll�tani. Alacsony marmagass�guk ellen�re is nagy von�erej�k miatt a XIX. sz�zadban sz�vesen alkalmazt�k �ket b�nyal�k�nt. K�l�nleges t�pusuk �s sz�ngazdags�guk miatt a cirkuszokban is kedveltek. Mai legelterjedtebb hasznos�t�suk hobby- �s gyerekl�k�nt terjedt el. Skandin�vi�ban sulkyba fogva �get�versenyeket is rendeznek vel�k.

�LLOM�NYA

Szinte valamennyi Nyugat-eur�pai orsz�gban van teny�szt� szervezete, �gy ennek alapj�n ak�r vil�gfajt�nak is tekinthetõ. Magyarorsz�gi teny�szt�s�t a P�ni- �s Kisl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete ir�ny�tja. A t�rzsk�nyvi ellenõrz�s alatt �ll� egyedek sz�ma 30-n�l nem t�bb, amely egyedek mindegyike valamely elismert m�nesk�nyvre visszavezethet� import, de el�g nagy sz�mban tal�lunk Shetland t�pus�, de ismeretlen sz�rmaz�s� lovakat, amelyek legink�bb valamelyik cirkusz k�zvet�t�s�vel ker�ltek az orsz�gba.