EREDETE

A „hidegv�r�” sz� a n�met „kaltbl�ter” sz� t�k�rford�t�s�b�l ker�lt nyelv�nkbe. A kifejez�s nem az �llat testh�m�rs�klet�re, hanem v�rm�rs�klet�re utal. A hidegv�r� l�, amely jelleg�ben, f�k�nt er�s csontozata, nagy izomt�mege, d�s sz�rzete �s lass�bb mozg�sa miatt jelent�sen elt�r az egy�b l� t�pusokt�l, Nyugat-eur�pai eredet�. A r�g�szek t�bbs�ge kialakul�sukat a mai Belgium ter�let�n �l� vadl�ra (Equus robostus) vezetik vissza, m�g m�sok az egys�ges �snek a domesztik�ci� sor�n kialakult v�ltozat�nak tekintik. Kialakul�sa m�r az �korban keletkezett rajzokon is nyomon k�vethet�, de sz�lesebb k�r� elterjed�se a p�nc�los lovagok kor�ra tehet�. A neh�zlovass�g visszaszorult�val ezek a lovak igen nagy szerepet t�lt�ttek be a sz�ll�t�sban, mez�gazdas�gban, b�ny�szatban (b�nyal�) stb.

JELLEMZ�I

A hidegv�r� l� k�lleme �s testalkata jelent�sen k�l�nb�zik a melegv�r� fajt�k�t�l. A nagyobb testt�meg, a d�sabb izmolts�g, a vastagabb b�r, durv�bb �s d�sabb hossz�sz�r�k, a terjedelmes �s burkolt iz�letek els� l�t�sra megk�l�nb�ztetik a hidegv�r�, valamint a hidegv�r� �s melegv�r� lovak keresztez�s�bõl sz�rmaz� �n. „sodrott” lovakat. Feje testt�meggel ar�nyos, a hidegv�r� jellegnek megfelel�en kiss� burkolt, de nem durva. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepes hossz�s�g�, �ltal�ban igen j�l izmolt, gyakran �velt, estenk�nt terhelt. A s�r�ny, d�s, k�tfel� osztott. A mar �s a nyak tal�lkoz�sa az �n. „baltav�g�s” elmos�dott, a mar r�vid, alacsony, sz�les, j�l izmolt, a h�tba fokozatosan megy �t. A h�t k�z�phossz�, sz�les, j�l izmolt. A kiss� hosszabb h�t kev�sb� s�lyos hiba, mint a r�vid. Fara terjedelmes, er�sen izmolt, csapott, bar�zd�lt. A nem el�g izmolt „szimpla” far melegv�r� �s�kre utal, �gy t�rzsk�nyvb�l kiz�r�. Sz�gye sz�les, izmos, m�ly. Az el�ls� l�bak eset�ben a j�l izmolt, k�zepesen d�lt lapocka, a terjedelmes, burkolt iz�letek, a sz�les, gyakran d�s hossz�sz�r�kkel fedett, k�zepes hossz�s�g� sz�rak, a g�mb�ly� bok�k, a k�zepes hossz�s�g� de ink�bb r�vid cs�d�k, a d�s bokasz�rzet, a sz�les, ter�l�sre hajlamos pat�k a jellemz�ek. A l�bszerkezet tekintet�ben oldalr�l a kiss� h�tra�ll�tott �n. „borj��ll�s” szemb�l n�zve a „hegyfaltipr�” l�b�ll�s gyakori, m�g ennek ellent�te az �n. „franci�s” �ll�s szinte sohasem fordul el�. A h�tuls� l�bakon a fel- �s alcomb igen j�l izmolt, a l�bv�gekn�l az el�ls� l�bakhoz hasonl� alakul�sform�t tal�lunk. L�bai k�z�phossz�ak, sem a leveg�s „nyakigl�b”, sem a t�l z�m�k r�vidl�b� egyedek nem k�v�natosak. Mozg�sa az ut�bbi �vtizedek szelekci�j�nak k�sz�nhet�en sokat javult, ma m�r egyre kevesebb a rendellenes mozg�s� (kasz�l�, cs�mp�s) egyed.

M�retei
marmagass�g bottal: m�nek 153-165 cm, kanc�k 150-160 cm,
marmagass�g szalaggal: m�nek 165-177 cm, kanc�k 160-173 cm,
�vm�ret: m�nek 200-215 cm, kanc�k 190-210 cm,
sz�rk�rm�ret: m�nek 24-26 cm, kanc�k 23-24 cm.
Sz�ne f�k�nt pej, sz�rke, s�rga, fekete �s a deres sz�n k�l�nb�z� v�ltozatai.

HASZNOS�T�SA

A hidegv�r� l� nagy testt�mege, nyugodt v�rm�rs�klete folyt�n ide�lis ig�sl�. M�r k�t�ves kor�ban fogatba tan�that�. A betan�t�s valamennyi fajta k�z�l a legegyszer�bb, m�r n�h�ny alkalom el�g, hogy ut�na megb�zhat�an dolgozzon. Ha t�bb napig nem fogj�k be, akkor sincs vele k�l�n�sebb gond, a melegv�r� fajt�kt�l elt�r�en. Magyarorsz�gon a l�h�sfogyaszt�snak nincsenek hagyom�nyai, de a Nyugat-eur�pai piacokon a l�h�s igen kedvelt, �ra a marhah�s�t meghaladja. Nagy t�mege, d�s sz�rzete, saj�tos alkata, nyugodt v�rm�rs�klete, bar�ts�gos term�szete r�v�n kiv�l�an alkalmas azoknak a l� kedvel�knek is, akik nem gazdas�gi c�lb�l, hanem kiz�r�lag kedvtel�sb�l tartanak egy-k�t lovat. Erre kiv�l� p�ld�kat tal�lhatunk Angli�ban, Hollandi�ban �s �szak-N�metorsz�gban, ahol az ig�s c�l� hasznos�t�s visszaszorult�val m�r-m�r kivesz�f�lben l�v� hagyom�nyos hidegv�r� fajt�kat (shire, clyton, keletfriz, rajnai) a hobbyteny�szt�k karolt�k fel, hozt�k divatba, �s tartj�k fenn ezeket a fajt�kat.

�LLOM�NYA

A fajtafenntart� szervezet, a keszthelyi sz�khely� Magyar Hidegv�r� L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let 360 fajtatiszta kanc�t tart t�rzsk�nyvi ellen�rz�s alatt, de az orsz�gos k�zteny�szt�sben minden negyedik kanc�t hidegv�r� m�nnel fedeztetnek. (A hidegv�r� �s melegv�r� lovak keresztez�s�b�l sz�rmaz� ut�dot „sodrott”-nak nevezz�k, amely mint haszon�llat szerte az orsz�gban igen elterjedt.)