Tacitus r�mai t�rt�net�r� m�r a krisztus ut�ni els� �vsz�zadban ezt �rja: A fr�zek n�zetelt�r�seiket �gy oldj�k meg, hogy lovat cser�lnek egym�s k�z�tt. Gyerekeik is n�szaj�nd�kba gyakran lovat kapnak, hogy ez a l� fekete volt-e arr�l nem �r Tacitus. Parasztok, keresked�k, hal�szok �s haj��p�t�k lakj�k a k�z�pkorban a v�zben gazdag Fr�zf�ldet. A term�keny talajon termesztett �rut a saj�t maguk �ltal �p�tett haj�kon sz�ll�tott�k Angli�ba. Ezent�l azonban lovakat is teny�sztettek. A mai fr�z l� az utols� k�pvisel�je az eredetileg nyugat-eur�pai l�nak, amelyik a k�z�pkorban minden�tt megtal�lhat� volt. A k�z�pkorban napokig, hetekig sot h�napokig tartott amig a h�rek eljutottak egyik helyr�l a m�sikig. Tal�n mivel Fr�zf�ld m�g a hollandok sz�m�ra is tuls�gosan messze esett, alakulhatott ki itt egy �n�ll� l�fajta ami m�r akkor fekete volt, hatty� nyakkal, kis fejjel �s nagy szemekkel. D�s s�r�nye, farka �s bokasz�rei voltak, bar�ts�gos, inteligens l�ny fejedelmi �get�ssel �s a fajra oly jellemz� t�rdmozg�ssal. A fr�z l� t�rt�nete elv�laszthatatlan az orsz�g t�rt�net�t�l, ahonnan sz�rmazik. A keresztes hadj�ratok ideje alatt fr�z lovat is haszn�ltak a lovagok, mert ezek a lovak is er�sek �s nagyok voltak. Egy lovag felszerel�ssel egy�tt gyakran t�bb mint 250 kil� volt. M�r 1276 - ban feljegyezt�k, hogy fr�z lovakkal kereskedtek a m�nsteri (Westfalen) piacon. Fr�zf�ld ez id� szerint r�mai kat�likus volt �s sok kolostorral rendelkezett. A kolostoroknak sok f�ld volt a birtok�ban, �s �gy val�sz�n�, hogy a szerzetesek a l�teny�szt�s viszonylag nagy r�sz�t tartott�k a kez�kben. Ezen t�lmen�en Fr�zf�ld a m�nsteri p�sp�ks�ghez tartozott, �gy teh�t nem meglep� a t�ny, hogy M�nsterben fr�z lovakat lehetett venni. Eg�szen a k�s� k�z�pkorig k�n�ltak N�metorsz�gban �s Angli�ban fr�z lovakat megv�telre. De a fr�z l� m�g nagyobb utakat is megtett. 1609 �prilis�ban vitorl�zott Henry Hudson a "De Halve Maen" nev� haj�n a keletindiai t�rsas�g megb�z�s�b�l a r�la elnevezett Hudson foly�n felfel�. Nieuw Amsterdamot - ma New York - �p�tett�k. Egy fr�z f�rfi, Pieter Stuyvesant volt 1647 - 1664 Nieuw - Nederland korm�nyz�ja. Eg�szen biztos, hogy m�r 1625 elott fr�z lovakat vittek haj�val Nieuw - Amsterdamba. Innen terjedtek el kelet fel� is. A fr�z l�nak nagy szerepe volt a "Morgan" l� kiteny�szt�s�ben. 1300 �s 1550 k�z�tt a fr�z l� meg�rzi j� h�r�t Eur�pa legnagyobb r�sz�n. A puskapor felfedez�se (1338) ellen�re h�bor�k idej�n az emberek nem tudt�k n�lk�l�zni a lovakat. Az olasz Guicciardini �rja a fr�z l�r�l, hogy az "sz�p,j� �s k�l�n�sen j�l alkalmazhat� h�bor�ban". II. Lajos magyar kir�ly is egy fr�z m�n h�t�n vonult a t�r�k�k ellen 1526-ban, sajnos nem sok sikerrel, de tal�n ez nem a lovon m�lott. Fordulat k�vetkezett be a fajta t�rt�net�ben a 80 �ves h�bor� idej�n 1568-1648 k�z�tt. A hollandok a spanyolok ellen harcoltak a f�ggetlens�g�k�rt, �s ez a h�bor� volt a legnagyobb befoly�ssal a fr�z l� addig sem r�vid t�rt�net�ben. A spanyolok andaluziai lovakon vonultak a csat�ba, amelyeket a m�rok idej�b�l sz�rmaz� arab teliv�rekkel kereszteztek.  A csat�ban "fogjul ejtett" andaluziai m�nekkel fedeztett�k a fr�zek a saj�t kanc�ikat. Ez a keresztez�s m�g ma is �szrevehet� a fr�z l� k�llem�n. A l� sz�ne fekete maradt, ami azonban j�l �szrevehet� az a kis fej, a nagy barna szemek, �s a kiss� konk�v orrnyereg, n�ha majdnem olyan mint egy arab teliv�r csukafeje, a hatty� nyak �s a t�rdmozg�s r�gzit�se. A fr�z l� sokoldalus�g�r�l tett tanubizonys�got, hogy h�tasl�k�nt, iskolal�k�nt, valamint fogatban egyar�nt kedvelt volt. Nemesi csal�dok n�gyesfogata N�metorsz�gban, Angli�ban gyakran �llt fr�z lovakb�l. Eg�szen a XVIII. sz�zadig kedvelt l� maradt a fr�z Eur�p�ban. A XVIII. sz�zadban azonban minden megv�ltozott. Jelent�s l�teny�szt� szakemberek �rveltek a k�l�nb�zo fajt�k keresztez�se mellett. Ekkor megindult a fajta teny�szt�se a lejt�n. 1819-ben ir�nyelveket r�gzitettek, amelyek a fajta lehet� legtiszt�bb megtart�s�t t�zt�k ki c�lul. Ez nem hozott sikert, ez�rt 1854-ben gondolv�n, hogy a fajta m�r nem menthet� meg, a teny�szt�si rendeletben a fajta v�delm�t feloldott�k, a fajta kihal�sa teh�t �gy el�re l�that� volt. 1879-ben azonban a "De Drie Romers" nev� fogad�ban Roordahuizumban Leeuwardenn�l n�h�ny f�rfi �sszegy�lt, hogy szarvasmarh�k r�sz�re alap�tsanak egy t�rzsk�nyvet. A jelenl�v�k k�z�tt voltak azonban fr�z l� teny�szt�k is, akiknek a fajta a sziv�gy�k volt. Az urak arr�l vitatkoztak, hogy van -e m�g �rtelme egy �nn�ll� t�rzsk�ny alpit�s�nak a fr�z lovak r�sz�re. A l�teny�szt�k azonban ezen az est�n el�rik a c�ljukat, �s k�t t�rzsk�nyvet alapitanak: egyet a marh�k, a m�sikat a lovak sz�m�ra. A lovak t�rzsk�nyv�t 2 regiszterre osztj�k, az egyik regiszter a Fr�zf�ld�n teny�sztett fr�z lovak a m�sik a keresztezett fajt�k sz�m�ra volt fenntartva.  A m�nnyilv�ntart�sba 1-es sz�mmal "De Paauw"-ot jegyezt�k be Schelte Hilarides m�nes�b�l Pingjumb�l.  A m�n marmagass�ga 155 cm volt. De Paauwot 121 �v alatt m�g 380 db m�n k�vette. Az elso nyilv�ntart�sba vett kanca "Juffer Nr. 1" 154 cm marmagass�g�, Fedde Viersen Tzumban l�vo teny�szet�b�l. A t�rzsk�nyv alapit�s�val azonban nem old�dott meg egyszerre minden probl�ma. A teny�szt�k eleinte csatlakoztak, azonban n�h�ny �vvel k�s�bb ism�t �n�ll� utakat j�rtak. A keresztezett fajt�k n�pszer�s�ge �gy elnyomta a fr�z lovakat, hogy 1913-ban m�r csak 3 db fedez�m�n volt nyilv�ntartva: Prins 109, Alva 113 �s Friso 117. Ezt a nagy m�lttal rendelkez� fajt�t ism�t a kihal�s fenyegette. 1913 december�ben azonban C. Van Eysinga b�r� kezdem�nyez�s�re t�bb mint 100 fr�z l� teny�szt� gy�lt �ssze, hogy a k�nyes helyzetet megvitass�k. Elhat�rozt�k, hogy a "Het Friesche Paard" - magyarul: fr�z l�- n�v alatt l�trehoznak egy egyes�letet, melynek c�lja, hogy fiatal m�nek felv�s�rl�s�val, �s teny�szt�s�vel, valamint �rt�kes fr�zlovak sz�m�ra jutalom adom�nyoz�s�val a fajt�t a kihal�st�l megments�k, �s a teny�szt�st fellend�ts�k. A legjobb v�telnek Paulus 121 bizonyult, aki Friso 117 -nek volt a fia. Ez a m�n k�t fia Vredestichter 127 �s Arend 131 �ltal valamennyi ma �l� fr�z m�n apja lett. Az egyes�let 1954-ig m�k�d�tt, a fajta meg�rz�se szempontj�b�l felbecs�lhetetlen �rt�ke volt. Az egyes�let megalak�t�sa ut�n a viszonylagos nyugalom id�szaka k�vetkezett. A fr�z lovak sz�ma n�vekedni kezdett, �s a tagok l�tsz�ma is a t�rzsk�nyvben egyre t�bb lett. Ebben az id�szakban Fr�z f�ld�n t�lnyom� r�szben mez�gazdas�gi termel�s folyt, �s a lovakat is a sz�nt�f�ldi munk�k elv�gz�s�re fogt�k be. A fr�z lovat ekkor k�ls� befoly�st�l mentesen munkal�v� alak�tott�k �t. A l� t�pusa nehezebb, z�m�kebb lett. A XX. sz�zad �tvenes hatvanas �veiben azonban a mezogazdas�gi munk�t g�piesitik, a lovakat g�pek v�ltott�k le, vagyis a fr�z l� a parasztgazdas�gban felesleges lett. L�ncreakci� szer�en cs�kkent a l� piaci �ra, �gy a teny�szt�s is. 1957-ben a teny�szt�k sz�ma 1211 volt 2383 regisztr�lt l�val, 10 �v mulva 1967-ben 656 - an maradtak 974 l�val. A t�bbsz�z �ves m�lttal rendelkez� egyetlen holland fajta egy k�l�n�s h�zi�llat lett. De a fr�zek mint mindig, ha vesz�lyben volt a fr�z l� teny�szt�se, ez�ttal is munk�hoz l�ttak. A kivezet� utat C. Van Eysinga b�r� unak�ccs�nek vezet�s�vel egy munkacsoport jelentette 1967-ben, amelyik ism�t c�l�l t�zte ki a fr�z l� megment�s�t. �zemeket, hivatalokat kerestek meg �s adom�nyokat k�rtek, bekapcsolt�k a m�di�kat �s Gerrit Griepsma szervezett egy lott�j�t�kot, valamint egy keresztes hadj�rat szer� t�r�t szerveztek Fr�zf�ld�n kereszt�l, amelyik 5 napig tartott. Mivel ennek a t�r�nak eg�sz Hollandi�ban h�re ment, az akci� v�g�n 288-an adom�nyoztak a t�rzsk�nyv sz�m�ra �s az egyes�let 20 �j taggal gyarapodott. M�sik fontos aspektusa volt ennek az akci�nak, hogy a fr�z lovak felhaszn�l�s�nak �jabb lehet�s�geit ismertett�k meg a nagy nyilv�noss�ggal. A hatvanas �vek v�g�n az �letszinvonal Hollandi�ban egyre emelkedett, �gy az emberek t�bb szabadid�vel rendelkeztek. A mez�gazdas�gban feleslegess� v�lt fr�z l� sz�m�ra akadt nem is kev�s tennival� a sport ill. szabadidos tev�kenys�gek ter�let�n. K�r�lbel�l a fr�z l� teny�szt�s�nek hanyatl�sa idej�n lett divat Angli�ban a n�gyesfogathajt�s, ami Philip herceg (II. Erzs�bet kir�lyno f�rje) nev�hez f�z�dik. � vezette be a n�gyesfogathajt�st mint sport�gat. A magyarok m�neseikkel azonnal csatlakoztak, majd N�metorsz�gban, Sv�dorsz�gban, Sv�jcban, Lengyelorsz�gban, �s valamivel k�s�bb Amerik�ban is n�gyesfogatokat �llitottak �ssze, amelyek nemzeti, nemzetk�zi, valamint k�s�bb vil�gbajnoks�gokon m�rt�k �ssze tud�sukat. Ezek ut�n a fr�z l� teny�szt�se t�retlen�l �vel mind a mai napig felfel�, olyannyira hogy 1979 augusztus 27-�n megalakult a "Verein der Z�chter und Freunde des Friesenpferdes in Deutschland e. V." Vagyis az els� fr�zl� teny�szt� egyes�let Hollandia hat�rain k�v�l. Ma minden kontinensen megtal�lhat� ez a l�fajta.