HAFLINGI KISL�

A fajta sz�rmaz�si helye Tirol, ahol az ottani parasztok hegyi m�lh�s �s fogatos lovaik�nt v�gezt�k munk�jukat. Tudatos teny�szt�se az 1800-as �vek utols� negyed�ben indult el az 1874-ben sz�letett 249 Folie nev� m�n teny�szt�sbe �ll�t�s�val. Az els� haflingi l�teny�szt� szervezet 1904-ben alakult szigor�an betartott teny�szt�si szab�lyzat szerint. Kiegyenl�tett, egys�ges megjelen�s� fajta. T�pus�ban a hidegv�r�h�z �ll k�zel, evvel egy�tt eleg�ns, ar�nyos, tetszet�s, kifejezett fajta- �s nemi jelleggel.
Feje a testt�meggel ar�nyos, sz�raz, nemes. Szeme nagy, kifejez�steli, el�re ir�nyul�. Nyaka k�z�phossz�, kecses, a fej fel� elv�konyod�. Sz�ne a vil�goss�rg�t�l a s�t�ts�rg�ig terjed, vil�gos hossz�sz�r�kkel, l�bv�gekkel. A fejen csillag, keskeny h�ka igen gyakori, de a l�bakon a keselys�g nem k�v�natos.

Teny�szt�szervezete megfogalmaz�sa szerint a haflingi a „csal�d lova”, teh�t �gy feln�tt, mint gyerek sz�m�ra egyar�nt alkalmas h�tas, t�ra, hobby �s fogatl�. Ez teszi az egyik legkedveltebb kisl�fajt�v�, melynek egyes egyedei az �vente Ebbsben megrendez�sre ker�l� haflingi �rver�seken a nagyp�ly�s sportlovak �rsz�nvonal�n cser�lnek gazd�t. Eredeti teny�szk�rzete Ausztria mellett N�metorsz�gban, D�l-Tirolban is sz�les k�rben elterjedt. Eur�p�n k�v�l Amerik�ban, Ausztr�li�ban, �j-Z�landban is megtal�lhat�. Vil�gszervezet�ben 22 teny�szt�szervezete m�k�dik �sszesen mintegy 250 ezer fajtatiszta haflingi lovat regisztr�lva.