EREDETE

A l�fajta „hucul” neve - elt�r�en m�s l�fajt�kt�l - nem egy-egy kiv�l� t�rzsalap�t�-t�l vagy kiteny�szt�si helyt�l sz�rmazik, hanem egy n�pcsoportt�l. A K�rp�tokban, a Tisza, Prut, Brodina forr�svid�k�n Bukovina, Gallicia �s az egykori Magyarorsz�g hat�rvid�k�n �l� hucul n�p kez�n alakult ki ez a t�bb �vsz�zados m�lt� primit�v l�fajta. Brehm 1876-ban �rta, hogy minden riadoz�s n�lk�l h�zza terh�t a meredek hegyoldal k�gy�z� �sv�nyein, biztosan l�pked a szakad�kot �thidal� pall�n, �s v�gan �get a vadreg�nyes t�lgyesek �s fenyvesek hûv�s �tjain. Fajt�r�l ekkor m�g nem besz�lhet�nk, hiszen nincs szigor� teny�szir�nya. A hegyi k�rnyezetben v�gzett folytonos munka, a rendk�v�li hideg t�lben �s forr� ny�rban val� �lland� szabadtart�s, a t�bb mint 2000 m�ter magass�gban, hegyi k�rnyezetben ny�jtott nagyon is szer�ny takarm�nyoz�s, az a nyers b�n�sm�d, amellyel minden �si lovas n�p a maga lov�val b�nik, ig�nytelen, sz�v�s, hihetetlen�l ellen�ll� t�pust alak�tott ki.

JELLEMZ�I

A k�z�phossz�, gyakran hossz� nyak vastag, sz�les �s izmos, a tark�t�l a marig sz�les egyenes vonal�. A b�s�ges �st�k �s s�r�ny d�s, vastag sz�l�, a csik�kon hossz� ideig fel�ll�. Gyakran elfedi a szemeket, a homlokot �s a mart. A mar rendk�v�l sz�les, lapos, �s izmosan p�rn�zott. A v�llak sz�lesek, meredek lapock�k jellemzik. A sz�gy �s a mellkas sz�les, igen m�ly, �s nagyban hozz�j�rul a hucul testalkat�nak z�m�ks�g�hez. A h�t felt�n�en hossz� �s sz�les. Jellegzetes hucul tulajdons�g a t�ln�tts�g is. (Ez azt jelenti, hogy a farb�bmagass�g nagyobb a marmagass�gn�l.) A m�ly t�rzs �s a mellkas r�vid l�bakon nyugszik. A l�bak er�sek, az alkar �s a combcsont er�teljes izomzattal bor�tott. A pat�k kicsinyek, kem�nyek, j�l form�zottak, patkol�s n�lk�l is igen ellen�ll�ak.

A kanc�k jellemz� m�retei:
marmagass�g bottal: 131-142 cm,
�vm�ret: 160-170 cm,
sz�rk�rm�ret: 16-18,5 cm.
Sz�ne legt�bbsz�r �zsz�n� pej, t�bb�-kev�sbe fak�, vagy eg�rsz�rke sz�r�kkel keverve. A gesztenyepej, a s�t�tpej, a ny�ri fekete is gyakori, el�fordul fak� �s fekete is.

HASZNOS�T�SA

A hucul lovat a felt�tlen munkak�szs�g, kitart�s, ig�nytelens�g jellemezi. A katonas�g m�lh�s, ill. g�ppusk�s l�k�nt hasznos�totta, de neh�z hegyi terepen fogatban is szinte csod�latra m�lt� ezeknek a kis test� lovaknak saj�t tests�lyuk t�bbsz�r�s�t elh�z� munkateljes�tm�nye.

�LLOM�NYA

Jelenlegi �llom�nya Magyarorsz�gon mintegy 60 kanca, melynek fel�t az Aggteleki Nemzeti Park �llom�ny teszi ki, a t�bbi n�h�ny kanc�s kisteny�szt�k kez�n tal�lhat�. Eur�p�ban fajtatiszta �llom�nya mintegy 2000 teny�sz�llatra tehet�.
Az 1990-es �vek k�zep�n Lengyelorsz�g, Szlov�kia, Csehorsz�g, Magyarorsz�g, Ausztria l�trehozta a fajta nemzetk�zi szervezet�t, HUZUL INTERNATIONAL FEDERATION n�ven, amely egys�ges szab�lyok ment�n szervezi a fajta teny�szt�s�t, t�rzsk�nyvez�s�t �s g�nmeg�rz�s�t.

A p�nifajt�k forr�sa:

http://www.archimedia.hu/content.php?content=216;set_lang=hu