EREDETE

Ügető az a ló, amelynek apja és anyja egyaránt valamely ország nemzet-közileg elismert méneskönyvébe (trotting register) van bejegyezve. Az ügetőn belül négy önálló fajtát különböztetünk meg. Ezek az orlov, amerikai, orosz, és francia ügető. Az egyes fajtákat önállóan is tenyésztik, de a fajtacsoporton belüli keresztezé-seket is elismerik ügetőnek.
Az ügetőfajták közül az orlov ügető a legrégebbi. Oroszországban Orlov gróf kísérletezett egy hosszútávon is nagy teljesítményű kocsiló kialakításával.
Az amerikai ügető kialakulása az 1800-as évek elejére tehető. Ma szinte minden ország ügetőtenyésztése az amerikai ügető véren alapszik.
Az orosz ügető kialakulása a XIX. század végén kezdődött, amikor az orlov ügető gyorsaságát amerikai ügető ménekkel kezdték keresztezni.
A negyedik fajta a francia ügető Normandiában alakult ki a XIX. század elején.
Magyarországon az első ügetőversenyeket az 1850-es években rendezték. Az 1897. évtől kezdve kerülnek a pályára az 1893 után nagy számban importált amerikai ügető mének ivadékai és ugyanakkor jelennek meg az első magyar tenyésztésű, amerikai származású csikók.

JELLEMZŐI

Az ügetőtenyésztők, különösen az amerikaiak a küllemmel még annyit sem törődtek, mint a telivértenyésztők, ezért az ügetőállomány kevéssé kiegyenlített és a klasszikus hyppológiai elvek szerint nem is nagyon szép. Feje a testtömeggel arányos, gyakran durva. Nyaka magasan-középmagasan illesztett, közepesen hosszú, igen jól izmolt, marja elmosódott, háta elég feszes, fara izmos, szikár. A túlnőttség (a far magasabban van, mint a mar) elég gyakori. Lapockája meredek, de elég hosszú, végtagjai szikárak, nem túl hosszúak. Gyakori a dús bokaszőrzet. A paták kemények, patkolásnál a hegyfali részt az egyéb fajtáknál megszokottakhoz képest hosszúra hagyják. Jellegzetes mozgása az ún. versenyügetés, ahol a hátulsó lábak oly mértékben lépik túl az elülsőket, hogy ez csak a hátulsó lábak széjjeltartásával lehetséges. A nagy sebesség miatt a lebegési fázis - amikor éppen egyik végtag sem éri a földet - kifejezett. Az ügetők között mintegy 20 % az ún. poroszkálás jármódban mozog, amikor is az egyoldali lábak mozognak együtt. A poroszkálás valamivel gyorsabb, mint az ügetés, ezért a poroszkákat külön futamokban indítják.

Méretei
bottal mért marmagasság: 155-158 cm,
övméret: 177-183 cm,
szárkörméret: 18,5-20 cm.
Testsúlya 450-500 kg, tehát a kisebb tömegű fajták közé tartoznak.
Színe leggyakrabban pej, vagy sötétpej, de emellett fekete, sárga és szürke színekben is előfordul, általában kevés jeggyel.

HASZNOSÍTÁSA

Az ügető (valamennyi fajtája) kifejezett versenyló. Az ügetőverseny egy ellipszis alakú pályán folyik, a lovak könnyű kis kocsikba (sulky) vannak befogva. A lovak csak ügetés jármódban haladhatnak (poroszkaversenyeken természetesen poroszkálva), a vágtába beugró lovat diszkvalifikálás terhe mellett azonnal rendezni kell. A versenyek időméréssel standardizált körülmények között zajlanak, a ló legjobb rekordját származási lapján is feljegyzik. A versenysporton kívül szívesen használnak ügetőket a fogathajtó sportban, a távhajtásban is. Igen szívós, kitartó, hosszú életű, ellenálló fajta, számos egyede még 20 éves kor után is kiváló egészségnek örvend. Más fajtákkal való keresztezése sajátos mozgása és testalkata miatt nem ajánlott.

ÁLLOMÁNYA

Az angol telivér után a második legelterjedtebb világfajta. Szinte minden országban, ahol ügetőversenyzés van, megtalálható. A leghíresebb tenyészetei az USA-ban, Kanadában, Orosz-, Francia- és Svédországban vannak. Hazai állomány 44 fedezőmén és 350 törzskanca, amelynek 90 %-a amerikai vérű.