EREDETE

�get� az a l�, amelynek apja �s anyja egyar�nt valamely orsz�g nemzet-k�zileg elismert m�nesk�nyv�be (trotting register) van bejegyezve. Az �get�n bel�l n�gy �n�ll� fajt�t k�l�nb�ztet�nk meg. Ezek az orlov, amerikai, orosz, �s francia �get�. Az egyes fajt�kat �n�ll�an is teny�sztik, de a fajtacsoporton bel�li keresztez�-seket is elismerik �get�nek.
Az �get�fajt�k k�z�l az orlov �get� a legr�gebbi. Oroszorsz�gban Orlov gr�f k�s�rletezett egy hossz�t�von is nagy teljes�tm�ny� kocsil� kialak�t�s�val.
Az amerikai �get� kialakul�sa az 1800-as �vek elej�re tehet�. Ma szinte minden orsz�g �get�teny�szt�se az amerikai �get� v�ren alapszik.
Az orosz �get� kialakul�sa a XIX. sz�zad v�g�n kezd�d�tt, amikor az orlov �get� gyorsas�g�t amerikai �get� m�nekkel kezdt�k keresztezni.
A negyedik fajta a francia �get� Normandi�ban alakult ki a XIX. sz�zad elej�n.
Magyarorsz�gon az els� �get�versenyeket az 1850-es �vekben rendezt�k. Az 1897. �vt�l kezdve ker�lnek a p�ly�ra az 1893 ut�n nagy sz�mban import�lt amerikai �get� m�nek ivad�kai �s ugyanakkor jelennek meg az els� magyar teny�szt�s�, amerikai sz�rmaz�s� csik�k.

JELLEMZ�I

Az �get�teny�szt�k, k�l�n�sen az amerikaiak a k�llemmel m�g annyit sem t�r�dtek, mint a teliv�rteny�szt�k, ez�rt az �get��llom�ny kev�ss� kiegyenl�tett �s a klasszikus hyppol�giai elvek szerint nem is nagyon sz�p. Feje a testt�meggel ar�nyos, gyakran durva. Nyaka magasan-k�z�pmagasan illesztett, k�zepesen hossz�, igen j�l izmolt, marja elmos�dott, h�ta el�g feszes, fara izmos, szik�r. A t�ln�tts�g (a far magasabban van, mint a mar) el�g gyakori. Lapock�ja meredek, de el�g hossz�, v�gtagjai szik�rak, nem t�l hossz�ak. Gyakori a d�s bokasz�rzet. A pat�k kem�nyek, patkol�sn�l a hegyfali r�szt az egy�b fajt�kn�l megszokottakhoz k�pest hossz�ra hagyj�k. Jellegzetes mozg�sa az �n. verseny�get�s, ahol a h�tuls� l�bak oly m�rt�kben l�pik t�l az el�ls�ket, hogy ez csak a h�tuls� l�bak sz�jjeltart�s�val lehets�ges. A nagy sebess�g miatt a lebeg�si f�zis - amikor �ppen egyik v�gtag sem �ri a f�ldet - kifejezett. Az �get�k k�z�tt mintegy 20 % az �n. poroszk�l�s j�rm�dban mozog, amikor is az egyoldali l�bak mozognak egy�tt. A poroszk�l�s valamivel gyorsabb, mint az �get�s, ez�rt a poroszk�kat k�l�n futamokban ind�tj�k.

M�retei
bottal m�rt marmagass�g: 155-158 cm,
�vm�ret: 177-183 cm,
sz�rk�rm�ret: 18,5-20 cm.
Tests�lya 450-500 kg, teh�t a kisebb t�meg� fajt�k k�z� tartoznak.
Sz�ne leggyakrabban pej, vagy s�t�tpej, de emellett fekete, s�rga �s sz�rke sz�nekben is el�fordul, �ltal�ban kev�s jeggyel.

HASZNOS�T�SA

Az �get� (valamennyi fajt�ja) kifejezett versenyl�. Az �get�verseny egy ellipszis alak� p�ly�n folyik, a lovak k�nny� kis kocsikba (sulky) vannak befogva. A lovak csak �get�s j�rm�dban haladhatnak (poroszkaversenyeken term�szetesen poroszk�lva), a v�gt�ba beugr� lovat diszkvalifik�l�s terhe mellett azonnal rendezni kell. A versenyek id�m�r�ssel standardiz�lt k�r�lm�nyek k�z�tt zajlanak, a l� legjobb rekordj�t sz�rmaz�si lapj�n is feljegyzik. A versenysporton k�v�l sz�vesen haszn�lnak �get�ket a fogathajt� sportban, a t�vhajt�sban is. Igen sz�v�s, kitart�, hossz� �let�, ellen�ll� fajta, sz�mos egyede m�g 20 �ves kor ut�n is kiv�l� eg�szs�gnek �rvend. M�s fajt�kkal val� keresztez�se saj�tos mozg�sa �s testalkata miatt nem aj�nlott.

�LLOM�NYA

Az angol teliv�r ut�n a m�sodik legelterjedtebb vil�gfajta. Szinte minden orsz�gban, ahol �get�versenyz�s van, megtal�lhat�. A legh�resebb teny�szetei az USA-ban, Kanad�ban, Orosz-, Francia- �s Sv�dorsz�gban vannak. Hazai �llom�ny 44 fedez�m�n �s 350 t�rzskanca, amelynek 90 %-a amerikai v�r�.